Süt a nap. Atyaúristen, ilyenkor mi a teendő? Ja, tudom már. Napszemüveg, nyugágy, könyv, kávé, terasz! J Persze félreértés ne essék még mindig polárpulcsiban (de legalább vékonyban) csücsülök, de ez akkoris mennyei érzés.
Reggel 9 óra van és minden mozdulatlan. Olyan érzés, mintha mindenki magáénak akarná az összes napsütötte percet. Nem rikácsolnak a madarak, nem zúgnak a szúnyogok, még a folyó is lelassult… Nincs szél, nincs fogvacogás. Mintha megállt volna az idő is!
Az alaszkai napsütés külön élmény! A tiszta a levegő miatt a színek szinte befogadhatatlanul intenzívek. Olyan mintha minden árnyalat egy külön történetet akarna elmesélni… Én pedig ülök, élvezem a sztorikat, tankolok és érzem, hogy valóban része vagyok egy egésznek…
